Csesztve

Látnivalók

Madách Imre Emlékmúzeum:

A csesztvei emlékmúzeum Magyarország egyetlen Madách - emlékhelye. A nógrádi kisközség kúriájában Az ember tragédiájának költője 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott. Számos verse, levele, vallomása kelteződött Csesztvéről. Itt élte házassága első, boldog esztendeit 1845 után Fráter Erzsébettel. 1862 augusztusában nevezetes találkozás színhelye volt az udvarház: ahogy arra emléktábla is emlékeztet, itt fogadta a Tragédia felfedezőjét, Arany Jánost. Az egykori családi kúriában berendezett kiállítás végigkiséri a Madách-család történetét, felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről középpontba állítva Az ember tragédiáját, szemlélteti a mű jelentőségét a világirodalomban és a világszínpadon, bemutat számos, az író és műve ihlette képzőművézseti alkotást, valamint utal a szűkebb haza, Nógrád megye hagyományápolásra is.

Szent Márton templom:

A XIII. századi eredetű templom román és kora gótikus stílusjegyeket egyaránt visel. A századok során többször elpusztult, de a szentély megőrizte eredeti jellegét. A barokk torony 1757-ben épült. A templom építése a műemléki szakirodalom szerint 1212-ben történt, az épület szerepel az 1382. évi plébániajegyzékben is. A román stílusú építményt 1450 körül gótikus részletekkel újjáépítették. A templom egyhajós, keletelt, előreugró középtoronnyal, a hajó falai középkoriak. A templom szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, két félköríves, román ablakkal és gótikus támpillérekkel. A kőből faragott keresztelőmedence az 1200-as évek elejéről maradt fenn. Az új, szembemiséző oltárba beépítették a középkori oltárasztal egy darabját. Szószéke rokokó stílusú. A legrégebbi, évszám nélküli harangját valószínűleg 1760-63 között öntötték. Érdemes bejárni a templom melletti temetőt is. Itt nyugszik Grosschmid Károly, Madách Károly unokájának, Aliznak férje, s itt van a sírja a költő fivérének, Madách Károlynak, sógornőjének, Csernyus Emmának, Madách Pálnak és feleségének, s több Madách utódnak is. A templomkertben található emléktábla Mindszenty József bíboros 1947-es látogatásának állít.

Lourdes-i kápolna:

A rkat. templom bejáratával szemben épült szabadtéri oltár - emlékhely, felszentelve 1952-ben. Az oltár - mint több helyen a világon - a franciaországi Lourdes-ban található kegyhely mintájára készült.

 

Evangélikus templom:

Kálnay Nándor "Csesztve község története és leírása" című 1884-ben megjelent könyvének 2000-es hasonmás kiadásából: "7. §. Az evangelikus (lutherános) egyház. Ezen egyház keletkezését illetően csakis a róm. k. anyakönyvben lévő rk. és ev. közötti egyházviszályról feljegyzett adatok szolgáltak kutforrásul, mert egyébb feljegyzések birtokába sem Csesztvén, sem Szügyben, a hová tartozik e luth. filia, nem jutottam. A föntebbiekből kivehető, legalább következtetni lehet, hogy a csesztvei evangélikusok 1690 körül jöttek be, midőn Csesztve a törökpusztítás után a Barátnakyak, akkori földes urak által, mint a 2. §-ban meglévő eredeti szerződés mutatja, ujra benépesittetett. A hivek száma 158. Az isteni tisztelet tót nyelven tartatik. Imaházuk (oratórium), mely szinte az egyházviszályból kivehető 1730 építtetett, 1740 körül ledöntetett, de az 1756 ismét fölépíttetett, hossza 6 öl, szélessége 2 és fél volt, 1763-ban ez is ledöntetett. Legujjabb imaházuk, illetőleg mostmár templomuk, lent a faluban, a Tabán kezdetén, a hol a két patakocska összefolyik, a hivek nagy adakozásából 1873 építtetett, de nagyon nedves talajon, ugy, hogy annak tartósságáról nem sokáig lehetne kezeskedni, kölönben elég tágas és a hivek befogadására célszerü. Az egybeépített torony régibb keletű mint a templom, ugy, hogy itt a templomot építették a toronyhoz, nem pedig mint közönségesen, hogy a tornyot építik a templomhoz. A templom épitésére a legtöbb anyagi áldozatot hozott néhai Dudás (Dobis) János gazda, a ki aztán hosszu ideig kurator volt, és kinek a neve a templom belső ajtaja fölött maig is föl van irva és igy megörökitve, mint legnagyobb mecaenásé. E filia kezdettől fogva a szügyi anyaegyházhoz tartozik, jelenlegi derék lelkésze nagytiszteletü Vladár Viktor, ki Csesztve fíliájában évenként 4-szer tart isteni tiszteletet. Helyette azonban a többi vasár- és ünnepnapokon az evang. iskolamester szok előimádkozni és énekelni. A lelkész jövedelme innét körülbelül 100 Ft. A helybeli evangélikusok törvény által biztosított automatikus egyházi és iskolai szervezettel bírván, magukat szép rendben kormányozzák. Külön temetőjük a falu fölött a Szügy felé eső részen van." A templom építésének 100. évfordulóján 1973-ban a templomot lebontották, mert repedezett és újjáépítették.

 

Majthényi Kúria:

Az épület műemlék jellegű. Jelenleg a község (bezárt) óvódájának, Polgármesteri Hivatalának és a könyvtárnak ad helyet. Az Önkormányzat pályázat útján a közelmúltban újította fel. Kálnay Nándor "Csesztve község története és leírása" című 1884-ben kiadott könyvének 2000. évi hasonmás kiadása nyomán: A Majthényi család eredetét az Árpádkori 108 magyar törzs egyikéből a Divék nemzetségből veszi. Csesztvével a következő módon kerültek kapcsolatba: "II. Márton, kinek neje Ebeczky Éva 1725-ben uj adomány cimén Deménden részbirtokba és kuriába egész Leszenyébe Apáthy, vagy Gyarmat-Ujfaluba és alsó cseri részbirtokba iktattatik és Csesztvét is nejével ekkor kaphatta, kinek anyja Barátnaky Anna volt." "Hogy Csesztvének földesura volt már II. Márton, bizonyítja a rk. paroch. anyakönyv, a melyben a rk. és evang. egyház közti viszály van följegyezve és a többi között ez is: '1737 Banovits szt. benedeki prefektus mondja, hogy ezen áltemplomról (evang.) nekem tudomásom még nem volt, csak multkor, midőn Majthényi Mártonnal voltam, (ki Csesztvén földes ur volt), kivel annak ledöntéséről tanácskoztunk.' II. Károlynak (II. Márton unokája) pedig már szép kastélya is volt Csesztvén, a melyet ő építetett, a mely még jelenleg is fönnáll, ugy van Mocsáry könyvében megirva és hihető, hogy itt is lakott."

Rákóczi Kastély:

Az épületet Paksy Ádám építtette 1864-ben. 1882-ben bekövetkezett halála után Kálnai Nándor, a Madách család házitanítója vásárolta meg a házat és gazdálkodott a 100 holdnyi földjén. 1911-től Rákóczi Lajos és rokonai laktak a kúriában, innen ered a neve.

Foltényi harangláb:

Foltényi Károly bakói nemes építtette 1935-ben a bakói katolikusok harangtornyát. Az evangélikusoknak is volt egy fa haranglábja Bakópusztán, de amikor a porta katolikus tulajdonába került, egy hithű evangélikus szétszedette, a harang a csesztvei evangélikus templom tornyában szól azóta.

Tájház:

A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Csesztve Község Önkormányzatától kapott a falu közepén egy kis házat. A házban helytörténeti kiállítást rendeztek be eredeti régi bútorokkal, ruhákkal, felszerelési tárgyakkal, sárguló fotográfiákkal és egy egyedülálló régészeti kutatás bemutatója is látható itt. Nincs rögzített nyitva tarás, a gondnok szemben a patak túloldalán lakik (Széles Lászlóné 20/433-9316), kérésre kinyit.

A falu végén a völgyben az úgynevezett Tabánban, van egy belülről faragott kővel körülkerített két ölnyi mélységű, már századok óta létező forrás-kút. E kút még ma is fennáll és az egész faluban a legjobb víz. E kútnak faragott oldalkövei alkalmasint a régi templom omladékaiból lehetnek.

Öreg pincesor:

A Tabánból a műemléktemplomhoz vezető, meredek út mentén a domboldalba pincéket vágtak. A környékbeli telkekhez tartoztak, terményeket tartottak bennük. A hűtőszekrényes kor beköszöntével kiürültek, az utóbbi időben viszont újra kezdik használni - a szaporodó lakatokról látható.

 

Madách Imre Emlékpark:

A szomszédos Mohorán a "nagy anekdótázó", itt Csesztvén pedig a "szomorú tekintetes" töltötte életének egy jelentős szakaszát. Madách Imre a Fráter Erzsébettel 1845. Július 20-án, Csesztvé megtartott esküvője után a csesztvei kúriába költözött ifjú feleségével. Itt töltöttek el néhány boldog évet, majd itt élték boldogtalan napjaik nagy részét is. Az egykori Madách kúria szépen felújított épülete ma az "Ember tragédiája" zseniális alkotójának emlékmúzeuma. A hozzá tartozó 3,5 hektár park csendes nyugalmat áraszt, fái közt sétálva megidézhetjük Madách emlékét. A kúria bejáratával szemben látható a hatalmas krími hársfa (Tilia euchlora) melyhez az a legenda fűződik, hogy alatta írta volna Madách a "Tragédiát". Irodalomtörténeti adatok ezt kizárják, de nagyon valószínű, hogy a költőóriás már láthatta ezt a fát, melynek kora 200 év körüli. A védett fa egy tőből öt önálló törzset fejlesztő egyed, melyek külön lombozattal rendelkeznek, de szabályos gömbalakot csak együttesen alkotnak. A fa magassága 20 méter, a lombkorona átmérője 30 méter, az egyes törzsek mellmagassági átmérői: 100, 80, 70, 30 és 15 cm. Az északi kitettségű parkban ezen kívül luc, cser, hárs, gesztenye, feketedió és nyír fafajok találhatók, valamint egy kisebb, erdőszerűen telepített erdeifenyő állomány. Külön említést érdemel a nagyméretű narancseperfa (Maclura pomifera). A park szabadon látogatható, kényelmes pihenőhelyei hosszasabb sétára, ittlétre csábítanak.

Szabadidő park

2010 őszén avattuk a rendbetett patakmeder és környékén kialakított parkot és egy - a polgármester által készített és összeállított keresztet és falu címer emlékművet, melyet a katolikus és evangélikus pap is megáldott a Szüreti- és Falunapon.