A falu története

Bizonyos régi ellentmondást olvashatunk az Esztergomi Káptalan bizonyság levele szerint 1348. esztendőben, melyben ezen helység Inini nevezettel íratott. Később Illény-ként volt a község neve bejegyezve, majd a kiegyezés után 1877. évtől a mai néven is ismert Iliny-ként van a község neve nyilvántartva. Iliny Balassagyarmat közelében fekvő magyar kisközség 48 házzal és 187 római katolikus vallású lakossal. A község eredetileg a Kavics nembeli Szécsényi Kónya birtokában volt, aki azt 1330-ban Ákos nembeli Csellen fia és Sándor fia Jánosnak adományozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint a lélekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbertnél asztalánál Zách Felicián híres merényletekor. A község 1562-63. évi török kincstári adólajstromok szerint a nógrádi szandzsákhoz tartozott, 16 adóköteles háztartással Pizi aga hűbérbirtoka volt. 1579-ben 21 adóköteles házzal szerepel a török kincstári adószámadásokban. Az 1754-55 évi nemesi összeírás szerint Sipeki Balázs Gergely lakott itt. Szentiványi Darvas, gróf Kohári Ignác, Laszkári Pál és egyebek bírják, de Csíkány Ferenc 1840-ben honvédszázados, a tápióbicskei csatában hősi halált halt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura, ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt. De hamarosan újraépült a falu. 1873 év augusztus 12-től szeptember 4-ig Kolera járvány pusztított a községben, melyben 21 személy áldozat lett.

A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.

AKTUÁLIS HÍREK:

1. hír ...

2. hír ...

3. hír ...