Az építési munkálatok 1949. áprilisában indultak. Alapkőszentelés Szabó József püspök által ez év május 3-án volt. A templom felszentelése 1949. november 20-án történt a Nógrád megyei lelkészek és gyülekezeti tagok jelenlétében. Kihangsúlyozták, hogy az országban ez az első templom, amely a háború után épült. A templom ezért a "Csodák temploma" nevet kapta.
Az ipolyszögi evangélikus leányegyház rövid története:
A gyülekezetté válás időpontjáról csak feltételezéseink vannak. A krónikások elmondása szerint a 18. században főleg evangélikus vallásúak és tót-szlovák nemzetiségűek éltek a településen. Erre utal az a tény, hogy létezett itt egy öregtemető, mely helyén jelenleg lakások találhatók. Az itt élő evangélikusoknak sikerült tanítót alkalmazni, természetesen tanítói lakást és iskolát is építettek. Hosszú időn keresztül az evangélikus iskolába jártak a római katolikus vallású gyermekek is.
A gyülekezet szlovák ajkú gyülekezet volt és a Szügyi evangélikus anyagyülekezethez tartozott. Figyelemmel arra, hogy az anyagyülekezethez több fília is tartozott, évente 4 alkalommal volt Istentisztelet az iskolában. Volt olyan alkalom is, amikor szlovák nyelvű volt az igehirdetés. Tanítói váltások folyamatában háttérbe szorult a szlovák nyelv, mivel az oktatók nem beszélték a nyelvet.
Vasárnaponként és nagy ünnepeken délután mindig volt Istentisztelet, melyen a levita-tanító igeolvasással és magyarázattal szolgált. Ez az állapot az iskolák államosításáig tartott. Több alkalommal balassagyarmati lelkészek is szolgáltak, főleg nagy ünnepekkor. A XVIII. században megépített épület tanítói lakás, később iskolája volt a gyülekezetnek, ma gyülekezeti teremként üzemel.
Ebben az időszakban haranglábat épített a gyülekezet a mai templom telkén. A haranglábban két harangot helyeztek el, amelyek ma a templomtoronyban vannak: a kisebb harangon lévő feliratok szlovák nyelvűek; gyártási éve 1860. A nagyobbik harangon a felirat magyar nyelvű; gyártási éve 1920.
Amíg a templom nem épült meg, istentisztelet helyéül az iskola szolgált. Minden alkalomra "szükségoltár" került kialakításra, és harmónium kísérettel énekelt a gyülekezet. Az iskolák államosítását követően már gondot jelentett az istentiszteletek megtartása, ezért a gyülekezet elővette korábbi templomépítési tervét.
1936-ban ajánlatot kapott a gyülekezet az akkori Egyházmegyei felügyelőtől, hogy a Romhány községben lévő kőbányából a templom építéséhez szükséges követ ingyen a gyülekezet rendelkezésére bocsátják, csak a kőfejtést kell kifizetni. A gyülekezet fogatosai 126 lovas kocsi követ szállítottak le. 1948-ban Váci János terényi lelkész evangelizációjának megtartása után a gyülekezet egy emberként állt a templomépítés ügye mellé. 1949. március 15-én Egyházmegyei Főhatósági engedély alapján 12 presbiter felkereste a nógrádi evangélikusokat és adományokat kértek az épülő templomra. A gyűjtés eredménye 667.280 Ft volt. 1949. március 20-án közgyűlésen a gyülekezet tagjai tettek felajánlásokat anyagi helyzetüktől függően. A gyülekezet Frecska János építészt bízta meg a tervezéssel és a kivitelezés irányításával. Az építési munkálatok 1949. áprilisában indultak. Alapkőszentelés Szabó József püspök által ez év május 3-án volt. A templom felszentelése 1949. november 20-án történt a Nógrád megyei lelkészek és gyülekezeti tagok jelenlétében. Az ipolyszögi gyülekezet 1952. január 1-étől tartozik a balassagyarmati gyülekezethez.
